Keresés a weboldalon

Huszárok

Mi vagyunk a huszárok!

A magyar hadtörténelemnek büszkeségét és védjegyét is jelentik a huszárok. Az állandó kiállítás az egyedülálló módon a leghosszabb ideig fennálló huszárezred, a Nádasdy-huszárok történetén keresztül mutatja be az Európában, sőt Amerikában is jól ismert magyar haderő évszázadait, kimagasló teljesítményét.

A Nádasdy Ferenc Múzeum huszárkiállítása a legmagyarabb fegyvernem történetét, kiemelkedő alakjait, egyenruhájukat és fegyverüket mutatja be. Kiállításunk alapját 1983-ban rakták le, amikor a Nádasdy-huszárezred tisztikara a múzeumnak adományozta egykori soproni tiszti étkezdéjének a felszerelését, emlékanyagát. Az adományozás után a többi huszárezred tagjai, illetve leszármazottai is számos tárgyat és dokumentumot adtak át, ami hozzásegítette a múzeumot ahhoz, hogy egy olyan kiállítást hozzon létre, mely keresztmetszetét adja e könnyűlovas fegyvernem történetének.
A XVI-XVII. században a huszárok, a könnyűlovas katonák elsősorban a magyarországi hadszín-téren bizonyították bátorságukat, ritkán fogadták fel őket külföldi szolgálatra, inkább a magyar király díszkíséretét és természetesen testőrségét alkották. A török elleni küzdelemben azonban nap mint nap bizonyíthatták bátorságukat, taktikai érzéküket. Feladataik közé tartozott az ellenség utánpótlási vonalainak zavarása, kémkedés, csatában az oldalszárnyak védelme, a szembenálló fél hadállásairól információ szerzése. E feladataikat könnyű mozgékonyságuk miatt könnyen teljesítették. A XVII. század végén elinduló regularizáció folyamatába illeszkedik a Nádasdy-huszárezred megalakulása is. I. Lipót német-római császár, magyar király megbízást adott Czobor Ádámnak két huszárezred megszervezésére. Az egyik ezrednek ő maga lett a tulajdonosa, a másik ezredé pedig Pálffy János, akit 1700-ban váltott Ebergényi László. Mindkét ezredtulajdonos udvarhű, tehetséges hadvezér volt. Pálffy Mária Terézia uralkodásának első évtizedében Magyarország nádora volt. Ebergényi László a Nádasdy-huszárezredben volt hadbíró, majd kapitányként a török elleni háborúkban tüntette ki magát. A Rákóczi szabadságharc idején a császári oldalon fejtett ki tevékenységet a béke megteremetése érdekében. Halála után majd 1724-ben Csáky György tábornok lett az ezred új tulajdonosa. Az ezred ekkor a Balkánon, a törökök elleni összecsapásokban tüntette ki magát. 1741-től gróf Nádasdy Ferenc 1783-ig látta el tisztét tulajdonosként az ezredben. 1757-ben Hadik Andrással a kor másik kiemelkedő hadvezérével a Prága melletti Kolinnál állította meg II. Frigyes előrenyomuló porosz hadseregét. A csata emlékére állította a bátor helytállást, a kiemelkedő haditetteket elismerő Mária Terézia Katonai Rendet az uralkodónő. A kitüntetés első magyar adományozottja Nádasdy Ferenc volt. 1888-tól a huszárezred örökös ezredtulajdonosa lett a kolini csata hőse, Nádasdy Ferenc tábornagy. Amikor ma azt mondjuk: Nádasdy huszárezred, akkor egy olyan ezredről beszélünk, amely túlélte az évszázadokat, dicsőséget hozott nemcsak saját katonáinak, hanem hazájának is.

A fegyverterem a sárvári múzeum új huszárkiállításán

Az állandó kiállításon végig követhetjük a huszárfegyverek történetét is. A legmagyarabb fegyvernem fő fegyvere a korai időszakban a lándzsa volt, melyet a múzeum dísztermének mennyezeti freskóin is tanulmányozhatunk. A huszárhoz ma mégis a szablyát társítjuk, mely lovához hasonlóan szintén hű társa. Sárvári Lajos, az Egyesült Államokban élő fegyvergyűjtő végrendeletében a Nádasdy Ferenc Múzeumnak ajándékozta eredeti és másolati példányokat egyaránt tartalmazó szablyagyűjteményét. A huszárok legjellemzőbb fegyverének XVII-XX. századi fejlődését is könnyen tanulmányozhatjuk a kiállítás itt látható darabjai segítségével. Érdemes a múzeum meglátogatása során többek között megfigyelni, hogy a visszahajló markolatvégű darabok eredetileg a perzsa és török szablyák jellemzőit hordozzák. Harcban a vágások idején az odacsapás azonban akár olyan erős is lehetett, hogy a kézből könnyen kicsúszhatott a fegyver. Ezt egy a visszahajló részben, a díszfegyvereken már nem látható lyukon keresztül vezetett zsinórral kötötték a szablyát a csuklóhoz. A huszárszablya ezt a zsinórkötést azzal váltotta fel, hogy a markolatot egy sím gombbal zárta le, ami már nem engedte a fegyver kicsúszását.

A tiszti étkezde a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum huszárokról szóló kiállításán

Az I. világháború során a huszárezred megfordult az orosz és olasz fronton egyaránt, számos ütközetben vett részt. Hősi halottainak portréja az 1931-ben készült, a honvéd huszárezred megrendelésére Sopronban. Az I. világháború csatái egyértelműen rámutattak arra, hogy a régi, klasszikus lovas huszárrohamok kora lejárt, a helyüket a legújabbkori modern tűzfegyveres harcmód vette át. Jellemző, hogy a lengyelországi Limanovánál, ahol a Nádasdy-huszárezred katonái hősiesen visszaverték az orosz hadsereget, a huszárok lóról leszállva, csupasz két kezükkel fojtották meg ellenségüket. Muhr Ottmár, az ezred parancsnoka sem szablyavágástól, hanem tizenkét golyó által halt hősi halált.
A két világháború között a lovassport nagy, sőt legnagyobb eredményei huszárezredek tagjainak köszönhetőek. A legnagyobb eredményt a 3. Nádasdy honvéd-huszárezred tagja, Platthy József érte el, aki 1936-ban a berlini olimpián díjugratásban Gömbös Gyula Sellő nevű lovával bronzérmet nyert, melyet magyar versenyzőnek a mai napig nem sikerült túlszárnyalnia. A lovas sport kiemelkedő alakja volt Schaurek Ottmár is, aki számtalan díjat nyert az elmúlt század második és harmadik évtizedébe.
Érdemes felidézni a Lovassági Gyakorlati Szabályzat egy részletét, mely tömören megfogalmazza azokat az elvárásokat, melynek meg kellett felelnie nemcsak a huszár tiszteknek, hanem a közhuszároknak is: „Lovas szellemtől áthatott az az ember, aki jóságos természet mellett bátorszívű, aki lovát önmagánál jobban szereti és ápolja, aki lovában, önmagában és fegyverében bízik, aki a legválságosabb helyzetben is merész elhatározásra jut és nyomban tettel követi; az ily ember nem ismer nehézséget, eleme a támadás és még a hátrálásban is csak eszközt lát arra, hogy kedvezőbb viszonyok közt újból támadhasson”.

Szívből ajánljuk figyelmébe tárlatvezetéseinket! Testreszabott ajánlataink közül könnyen választhat.

Kapcsolódik:


Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2447 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Kövessen minket!



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Iratkozzon fel most hírlevelünkre!

Miről szól a hírlevél?

A legfrissebb blogok

2017.07.26

A távol a közel

Ahhoz hogy valamire vigyázzunk, először szeretni kell. Ahhoz hogy elhiggyük,...

2017.06.09

Kezdőmondat nem kezdőknek. A muzeológus is ember

Nem tudunk elszakadni a munkánktól, bárhol is dolgozzunk. Egy apró részlet,...

2017.05.16

Babszemnyi vitéz vágta le a sokfejű sárkány fejét…

Pár évtizede többször beszélünk egyensúlyhiányról, trendekről, a társ...

2017.05.09

Tárlaton innen és túl

A tárlatvezető munkája minden kétséget kizáróan sarkalatos pontja a múze...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H