Keresés a weboldalon

Épületek, házak, történetek Sárvárról

Ház- és polgárösszeírás 1877-ből

Épületek, házak, történetek Sárvárról

2017.05.30

Épületek, terek vesznek körbe minket. Amikor az utcán sétálunk, talán eszünkbe se jut, hogy néhány évtizeddel ezelőtt kik verték fel a port a napsütötte időben. Egy régi jegyzék Sárvárról most segít minket abban, hogy felidézzük a város régmúltjának néhány mozaikját.

A helytörténet kutatás a 19. század végén 20. század elején egyre inkább előtérbe került, aminek oka a művelődéstörténet és a hozzá kapcsolódó gazdaságtörténet oktatás fellendülésben is kereshető. A 20. század elején Domanovszky Sándor egyetemi tanár tanítványai a közép- és kora újkor településeit és uradalmait vették vizsgálat alá. A helyi történelemhez vonzódó, kezdetben amatőr kutatók saját településük egy-egy korszakát tárták fel szívesen. A helytörténeti kutatás feladata egy adott település egészének (vagy egy részének), illetve települések egy csoportjának, kisebb-nagyobb tájegységnek (azaz egy országnál kisebb terület) múltjának feldolgozása. Módszerei azonosak a történettudományéval (beleértve annak segéd- és rokontudományait is). A helytörténet kifejezés kettős értelmű: egyrészt jelöli az adott hely (egy település, egy megye, egy kisebb táj, egy városrész stb.) múltját, pontosabban a múltra vonatkozó feltárt vagy a forrásokban rejtőző információkat. Másrészt a történettudomány azon irányának megnevezésére is szolgál, amely az adott hely (vagy valamely intézménye, üzeme stb.) múltját, a helyhez kötődő, valamely személy életét, történeti szerepét tanulmányozza a források segítségével, illetve a történeti események, jelenségsorozatok helyi tényezőit, sajátosságait mutatja be.

A 19. század végén megjelenő folyóiratok, adattárak és egyéb különféle kiadványok nagy segítséget nyújtottak a kutatók számára. A helytörténeti kutatás legrégibb, hagyományos alapműhelyeinek számítottak a városi, vármegyei levéltárak.  A levéltárosok egy része jogász volt, más része más képzettségű, de előfordult, hogy csupán érettségivel rendelkezett. A városi és vármegyei levéltárakban egyaránt meglehetősen nagy terjedelmű volt a rendezetlen, lajstromozatlan, mutatók nélküli iratanyag, ami a kutatást jelentősen megnehezítette. A levéltári kutatás gyakorta nem jelentett mást, mint azt, hogy belelapozva az iratokba, ha valami érdekesnek látszó irományt találtak, annak szövegét igyekeztek kivonatosan vagy teljes terjedelmében közzétenni, különösebb magyarázat nélkül. A kiadványok tele vannak ilyen (összefüggésükből) kiragadott iratok közlésével, gyakorta „levéltári kalászatok” cím alatt.

Sárváron járva

A város régi irattára, felvétel 1932-bő (Sárvár Anno, SA 113)

A helytörténet kutatásnak fontos színhelyei a megalakuló helyi múzeumok, melyek a levéltárak mellett a helytörténet kutatás alapintézményévé váltak. A múzeumok alapítása a 19. század végén főként a vármegyei központokban volt meghatározó, a mezővárosokban a 20. század első felében, illetve közepén jellemző. A múzeumokba bekerülő tárgyi, dokumentum és fényképanyag együttes tanulmányozása egy adott korszak, személy, egyesülés életébe enged betekintést a kutató számára.

A Sárvárra vonatkozó helytörténet kutatás alapjait Ernetz Ignáz, Szeibert János tették le. Eredményeikkel a mai kutató számára olyan indulási pontot biztosítottak, ami a 19. századi Sárvár megismerését könnyebbé teszi .

A most közlésre kerülő jegyzék a Nádasdy Ferenc Múzeum történeti dokumentumtárának rendszerezése során került a kezem ügyébe. Koppány Árpád egy 1877. május elején felvett jegyzéket dolgozott fel. Az eredeti összeírást Gayer Antal korbeli városbíró javította saját ismeretei szerint. Utcaneveket nem találunk, csak házszámokat, ugyanis településrészenként kezdődött mindig újra a számozás. Koppány Árpád ezt a jegyzéket írta át, illetve írt hozzá magyarázatot. Felhasználta az 1853-ben készült várostérképet, melynek segítségével biztosan tudta azonosítani az egyes házakat. A jegyzék így már első pillantásra betekintést enged a város polgárainak névsorába, és azok városi elhelyezkedésébe.

A sárvári OTP régi épülete (fotós. Nógrádi Géza, ltsz. NFM HF3645)

A házszámozás a mai OTP épületétől (az egykori városházától) indult a mai Batthyány utca déli oldalán folytatódott az ÁFÉSZ áruházig, a mai körforgalomig. Itt visszafordult, a Batthyány utca északi oldalán haladva folytatódott az Ady utcán a közelmúltban lebontott Schranz pék házáig, majdnem a gimnáziumig. A számozás a tizenegy emeleteseknél fordult vissza, a mai Postatér oldalán haladt a gyermekorvosi rendelőig ment tovább. Innen a Kossuth tér keleti oldalán a Sylvester János utcába kanyarodott be, ahol a hetvenes számok voltak. A 78 és 79. számú házak a Kossuth tér délnyugati sarkában, majd a 80. számú ház a katolikus plébániát jelölte a templommal. A mai orvosi ügyelettől (egykori városi óvoda) a Széchenyi utca déli oldalán haladt az Árpád utcáig (Kereszt utca), majd a Hunyadi utcai Kaszárnya [Laktanya utca] és Pásztorház irányában tovább a Dózsa utcába (Árokhát) torkolt, majd annak északi oldalán folytatódott a város keleti határán húzódó városárok irányába.  Így lényegében a mai belváros területébe enged betekintést az alábbi feljegyzés.

A levéltári iratot Koppány Árpád (1905-1977) dolgozta fel 1973-ban. Koppány Sárváron dolgozott a kórház gazdasági igazgatójaként. Sárvári születésűként érdekelte városa múltja, tagja volt a helyi honismereti szakkörnek. A Helytörténeti Híradóban  változatos témában több írása megjelent. Nemcsak adatokat elemzett, hanem eredeti forrásokat felhasználva dolgozta fel a város múltjának egy-egy mozaikját. A város polgárait lakóház szerint felsoroló 1877. évi jegyzékhez saját magyarázatot közölt, melyet mi is felhasználtunk a forráshoz kapcsolt magyarázatunkhoz. A lista eredetijét a városi könyvtár egykori igazgatója, Urbán László találta meg, Koppány Árpád ezt írta át és kezdte el feldolgozni.

Sárvár házainak és lakóinak névjegyzéke 1877-ből

A sárvári Rábamenti Áruház, helyén egykor a megyei pandúrlak (Nógrádi Géza felvétele, ltsz: NFM HF 4300)

A jegyzék több oldalnyi, ezért csupán néhány részletét közöljük most. A házszámot követően az ott lakók neve olvasható. Egy-egy név mögé természetesen családokat képzeljünk. A férj halála után felesége nevét jegyezték fel.

1.    Visi Mihály jegyző

       Gerseji János

4.   Gájer Antal városbíró

20. Megye Ház Pandurlak

       Ruzsa Lázár segd biró

       Vidos Boldizsár

       Silyi Ferentz

41. Bász Sámuely

       Handeleji Lajos

       Schvartz Sámuely

       Kohon Mór szabó

       Marátzi István

       Rott Vilmos bágyo

48. Urasági Korcsma Pum Jó[zsef]

50. Urasági ház Ozel fővada [fővadász]

65. Urasági ház Spiler Ignátznő

       Komin Hajondrig

69. Hafcsér Károly tisztelen

70. Németh János kőmü[ves]

       Müller István asztalos

71. Nagy Antalnő

       Nagy Ferentz szabó

       Stojanovics József

       Bodor István czipész

72. Evan oskola Rátz Mátyás fő

80. Katolik Pap ház

       Bodi József gazda

81. Snabli Manó bőrös

82. Tonka Károly

       Difkovics nő bába

Az egykori Oskola épület Sárváron (Nógrádi Géza felvétele 1971-ből, ltsz: NFM HF 5994

83. Oskola ház Barabás

90. Farkas Gyula

       Pénzügyőrök lakása

105. Kórház Pintér János

106. Lázár Jánosnő

         Kutszogi Károly pondu [pandur]

         Vért Mihály

120. Horvátt János asztalos

         Golschimid Hejing ig. [igazgató]

         Szarka Gáspár

         Szili Ferentznő

         Kondor Ferentznő

         Puklér Katalin

         Kolman Sámuel

121. Ernetz Ignátz tisztelendő

         Pukszpám József bótos

145. Kaszárnya ház

         Horvátt Páll

149. Városi Cseléd ház

         Kráner László

         Hertzeg János csordá[s]

         Szuper Ferentz kanász

         Molnár János bakter

         Fejes Imre á bakter

         Rozmán Páll

163. Urasági Cselédház

         Boda János kocsis

         Hozlinger János kocsis

Barangolás

A sárvári Batthyány utca 13. (Nógrádi Géza felvétele 1973-ból. ltsz. NFM HF 7883)

Az 1. számú alatt a régi városházát találjuk. A térkép szerint L alakú épület volt, rövid oldalával az utca felé nézett, hosszabb szárnya arra merőleges volt. Tudjuk erről a szárnyról, hogy emeletesnek építették. Végében alakították ki a börtönt, amit 1875-ben az egy évvel korábban alapított önkéntes tűzoltóegylet kapott meg. Az 1. számú épület helyét Koppány Árpád a Petőfi szoborhoz helyezte, de ebben tévedett. Az utca másik végén találjuk a 20. szám alatt a megyeháza pandurlaknál. A belvárosi körforgalomnál elhelyezkedő épületet 1945 után elbontották, helyette újat emeltek. Az ÁFÉSZ itt működtette az ÁFÉSZ Áruházat vagy másképp a Rába Áruházat. Az 1970-es években vita folyt arról, hogy melyik házban született Sárváron a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapítója, Rudas László. A megtalált jegyzék segítségével sikerült biztos választ találni. A listán szereplő 41. számú lakóház volt Rudas László édesapjának, Rott (Róth) Vilmos bádogosnak a  tulajdona. A mai Batthyány utca 13. szám alatt fellelhető ház falán emléktáblát is elhelyeztek 1973-ban. Akkoriban könyvesbolt, illetve egy kisebb vegyeskereskedés is volt, melyben nemcsak tisztálkodó szereket árultak, hanem még fotócikkeket, de horgászfelszerelést is.  

A sárvári párt (MSZMP) székház 1973-ban (Nógrádi Géza felvétele, ltsz. NFM HF 8208)

Nem messze innen, a 48. szám alatt Pum József üzemeltette az urasági korcsmát, ahol majd a Kádári konszolidáció idején, 1973-ban már a pártszékház áll. Ma pedig mindenfélét árulnak itt. Az épület történetéhez tartozik, hogy a korcsma után a 2. század elején a korcsma funkciót váltott, ugyanis római katolikus plébánia lett. Tovább a tízemeletesek felé, a mai rendőrség után állt az 1877. évi jegyzéken az 50. szám ház, amelyben az urasági állatorvosok laktak. Ma ez az Ady Endre utca 5. szám alatti lakóház. A Sárvári Első Takarékpénztár épületét a 65-ös számot viselte, jelenünkben gyermekorvosi rendelő és lakóház. A 69. számú ház a mai evangélikus lelkészi hivatal és templom a Sylvester János utcában. A 72. szám alatti evangélikus iskolát néhány évvel ezelőtt lebontották a Postatér teljes kialakításához. Innen a mai Kossuth térre ugrunk.

A 80-as számú katolikus papház egykor a katolikus templom mellett helyezkedett el, de ezt a templom bővítése miatt elbontották az 1920-as évek második felében. A 83. számú Iskola ház a mai Orvosi Ügyelet helyén, a régi Széchenyi utcai óvoda épületében volt (Széchenyi u. 7.), ahol Gárdonyi Géza is tanított 1884 első félévében. A listában említett Barabás György tanító, a város múltjának, oktatásügyének meghatározó alakja mint tanító szintén ebben az épületben lakott. A 90-es Pénzügyőri lakás ma a Széchenyi utca 17. alatt lelhető fel, ahol az úrbéri térkép egy a rövid szárával az utcával párhuzamos L alakú épületet jelöl. A 19. század végén a kórház nem a mai kórház épületét jelenti, hanem a Széchenyi utcában a régi Zöldkereszt épületét, a 43-as szám alatt. A mai kórház 1908-ban épült fel. 

Széchenyi utcai részlet 1969-ból (Nógrádi Géza felvétele, ltsz. NFM HF 5136)

A jegyzék 121-es szám alatti házában Ernetz Ignác lakott, ahol ma az Árpád utca 11-ben üres házhelyet láthatunk, a Vas Népe szerkesztőség épülete mellett. A Kaszárnyaház 1844-ben épült a katonaság beszállásolására a Laktanya és a Hunyadi utca sarkán. A Kaszárnyaházat 1975-ben bontották le a mellette található épületekkel egyetemben városrendezés miatt. A 149-es szám alatti cselédház, 1945-ig Pásztorház, a későbbi szolgáltatóház elődje volt, melyben a városi alkalmazottak laktak, mint a csordás, a kanász, a bakter. Az urasági cselédház, melyben a kocsisok laktak, a Dózsa utca 17-es számú házát jelentette. Ez a ház a mai Batthyány utca 9. számú épület hátsó kertjében állhatott.

 

Ajánlott irodalom

Bényei Miklós: Helytörténet, iskolatörténet, iskolai könyvtártörténet. 2. rész, Debrecen, 1997.

Burka Zoltán – Dabóczi Dénes – Nagy Miklós: Sárvár Centenáriumi Képeskönyve, Sárvár, 2002.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Takács-Reichardt Gabriella

történész-muzeológus
Amikor lefújjuk a port a kéziratokról, fényt engedünk a régi századokra.

reichardt.gabriella@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2800 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Kövessen minket!



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Iratkozzon fel most hírlevelünkre!

Miről szól a hírlevél?

A legfrissebb blogok

2017.09.26

Köszöntéstől Sárvárig és párosan tovább

Másfél évtizede minden év szeptemberében múzeumpedagógiai évnyitóra ker...

2017.08.24

Mikor lesz újra trendi?

A kérdés a múzeum oldaláról kifejtve úgy hangzik: melyik történelmi kort...

2017.07.26

A távol a közel

Ahhoz hogy valamire vigyázzunk, először szeretni kell. Ahhoz hogy elhiggyük,...

2017.06.09

Kezdőmondat nem kezdőknek. A muzeológus is ember

Nem tudunk elszakadni a munkánktól, bárhol is dolgozzunk. Egy apró részlet,...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H